Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról, a Financial Times által kiszivárogtatott dokumentumról volt szó, amely szerint az Európai Bizottság komoly gazdasági és piaci támadásra készülhet Magyarországgal szemben, amennyiben továbbra is blokkoljuk az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós támogatást. Vendégünk Szabó Dániel, a a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A második részben Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével elemeztük, hogy milyen hatása lehet a magyar a gazdaságra, ha továbbra is alacsony hozzáadott értékű beruházásokat csábítunk ide. A témában készült interjút ide kattintva érheti el.
A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján. A megszólaló kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.
2030-ig szóló Klaszterfejlesztési Stratégiát jelentett ma be a magyar kormány.
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (2. rész)
Szerdán ünnepélyes keretek között átadták Észak-Korea első, nukleáris csapásra is képes tengeralattjáróját. Ez mérföldkőnek tűnik az ország fegyverkezési versenyében, azonban a szakértők szerint visszafogottságra int néhány jel - írja a Reuters.
Magyarországra az elkövetkezendő években több 10 milliárd eurós akkumulátoripari beruházások érkeznek, amelynek köszönhetően hazánk Európa élvonalába kerül a legyártott akkukapacitásokban. A döntő részben ázsiai vállalatok főként elektromos autókhoz gyártanak lítiumion cellákat, és bár jelenleg ez a leghatékonyabb technológia, egyáltalán nem biztos, hogy ez a jövőben is így marad. Milyen új fejlesztési irányok vannak, és melyik technológia lehet a befutó a versenyben? Mi lesz a Magyarországon működő akkugyártókkal, ha mégsem a lítiumion akkumulátorok kerülnek az újgenerációs elektromos autókba? Mire számíthat a hazai gazdaság: K+F tevékenység helyett csak az összeszerelés marad? A témában Gergely András és Kövesy Károly, a Portfolio elemzői írtak átfogó cikket a héten, a Portfolio Heti podcastjében pedig még részletesebben beszéljük át a témát.
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítottan) 2,7%-kal múlta felül az első negyedéveset. A GDP 17,9%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, amikor a koronavírus-válság első sokkja óriási leállásokat eredményezett a hazai gazdaságban. Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 2%-os, éves összevetésben pedig 17,2%-os lesz a gazdasági bővülés. Vagyis a gazdaság még annál is dinamikusabban bővült, mint amire a szakértők számítottak.
A Magyar Formatervezési Tanács idén is meghirdeti Design Menedzsment Díj pályázatát. Az elismerésre a bírálóbizottság tagjain kívül bárki jelölhet vállalkozásokat, nonprofit intézményeket. Az egymillió forinttal járó díj célja elismerni a designtudatos szemléletben, a design alkalmazásában és szakszerű menedzselésében élen járó szervezeteket.
Megjelent pénteken a hivatalos pályázati oldalon a "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 50 milliárd forint és két megjelölt területen sokféle célra lehet kérni a vissza nem térítendő támogatásokat. A szokásoktól eltérően a megjelenéshez képest nem egy, hanem két és fél hónap múlva nyílik meg konkrétan a pályázat, hiszen jövő január másodikától lehet majd beadni a támogatási kérelmeket.
A következő 3-5 évben az országos és Hajdú-Bihar megyei adatokban már kimutatható gazdasági hatásai lesznek a Debrecenben épülő BMW-gyárnak, de a megyében élő emberek életszínvonala majd csak 2023-tól kezd el markánsan emelkedni - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Ebben megnéztük, hogy mit okozott anno az adott megyének, illetve az országnak az Audi, a Suzuki és a Mercedes gyárberuházása és termelésének felfutása.
Az összeszerelő üzemek vonzása helyett a magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek létrehozására kell törekedni a volt szocialista országoknak, miután az olcsó munkára épülő gazdasági modell véget ér. Ebben a váltásban az segíthet, ha minél többet fordítunk az oktatásra és a kutatásra, a Bloomberg összeállítása azonban úgy látja, ebben nem teljesít túl jól a régió. Ha mindez nem valósul meg, akkor a munkaerőhiányos környezetben gyorsan emelkedő bérek könnyen alááshatják a növekedés alapjait.
Magyarországon és Írországon a legmagasabb a külföldi irányítású vállalatok részesedése a hozzáadott értékből az Európai Unióban. Ebben a két országban 53%-os a külföldiek részesedése, miközben az EU-átlag 24% - derült ki a KSH most közzétett tanulmányából, ami a 2014-es adatokat hasonlítja össze.
A 2007 óta gazdaságfejlesztési EU-támogatást elnyert cégek erősen rá voltak szorulva ezekre a forrásokra, és a sérülékenységük jele az is, hogy 2015-ben az ötödük veszteséges volt - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzéséből. Az anyagból számos látványos ábrát mutatott be a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján Fábián Gergely jegybanki igazgató, így például azt, hogy nincs érdemi gazdasági hatáskülönbség a visszatérítendő és a vissza nem térítendő EU-pénzek között. Abban viszont nagy hatáskülönbségek vannak, hogy mely ágazatokba ment az EU-pénz, és az is lényeges, hogy míg a foglalkoztatottságot és a hozzáadott értéket növelik ezek a pályázati pénzek, addig a munka termelékenységét nem.
Öt kelet-közép-európai ország közül - Szlovákiát követően - Magyarország integrálódott a leginkább a globális értékláncba. A világgazdaság vérkeringésébe való egyre szorosabb beépüléssel párhuzamosan azonban régiós viszonylatban nálunk csökkent a leginkább a hazai hozzáadott érték aránya a teljes exportban. Olyannyira, hogy 2011-re a WTO (World Trade Organization) adatai szerint a teljes kivitelünk értékének 48,5%-a külföldön rakódott rá, ami, összevetve Lengyelország 32,3%-ával, vagy Románia 24,4%-ával, kedvezőtlen képet fest Magyarország világkereskedelemben betöltött szerepével kapcsolatban.
A magyar autóipar hazai hozzáadott értéke az autóipari exporton belül nagyon alacsony, mindössze 39%, amivel a vizsgált öt ország közül az utolsó helyen állunk, mutat rá a Morgan Stanley elemzése. A lista másik végén Románia helyezkedik el, ahol ez az arány közel kétszer akkora, 75%.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Németországban igyekszik optimalizálni a cég.
A jelenlegi kormányfővel együtt jutott be a második fordulóba.
A vezető kormánypárt után az ellenzék fő ereje is megnevezte jelöltjét.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
